A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap a keresztény világ legnagyobb ünnepe. A Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékező húsvét gyökerei a zsidó pészahra nyúlnak vissza, azok pedig még ősibb természetimádatra

Hogyan zajlott le a földtörténet legnagyobb és leghosszabb jégkorszaka, és mitől tudott újra felmelegedni a Föld?  Erre ad választ a Snowball Earth (Hógolyó Föld) elmélete, amelyet az ausztrál származású Joseph Kirschvink,a California Institute of Technology kutatója dolgozott ki.

A húrelmélet képes leírni a mi univerzumunktól teljesen eltérő, más univerzumokat is.

Különböző „iskolák” léteznek. A legősibb a vallás, ami viszonylag egyszerű, bár alig hihető magyarázattal szolgál.

Kannibalizmusra utaló nyomokat is találtak velük kapcsolatban. A kannibalizmus igen elterjedt az állatvilágban és mintegy 15 főemlős fajnál is előfordul.

Miért olyan a világmindenség, amilyen? (agytekervény gubancolás unalmas téli estéken :-)

A kíváncsi Ember részéről a kérdés egyfelől logikus, másfelől kissé értelmetlen, ugyanis nincs semmi, amihez hasonlíthatnánk.

Ez a kérdés nagyon régen foglalkoztatja az emberiséget különböző okok miatt.

Aki egyszer már hallott a fekete lyukról, az egészen biztos tovább kíváncsiskodott.

A neandervölgyi emberek valószínűleg 30-50 fős csoportokban élhettek, de a csoportjaik szociális szerkezetéről nagyon keveset tudunk, azok is inkább feltételezések. Feltehetően a férfiak jártak el vadászni, akár több napra is, a nők pedig a gyermekekkel a szálláshelyeken maradtak, és annak környékén gyűjtögettek.

I. A téridő iránya (Az utolsó, meghódításra váró fehér folt?)

A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) általános vélemény szerint az emberfélék (Hominidae) egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj (H.s. neanderthalensis) és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot.

Egymásnak ellentmondó elméletek egész sora született vele kapcsolatban.

A neandervölgyi ember sok szempontból még most is rejtélyes.

Véget ért a Csillagászat nemzetközi éve, de idén is bőven lesz látványos csillagászati jelenség, érdekes űrkutatási program. Egy marsközelséggel indul az újév, de láthatunk szép bolygóegyüttállást és holdfogyatkozást is. Új szonda indul az űridőjárás vizsgálatára, az utolsó simításokat végzik az űrállomáson, és utoljára repülnek az űrrepülőgépek.

A magyar hagyományokban a szenteste a karácsony vigiliája volt, azaz a másnapi ünnepre való előkészület jegyében telt el.

A karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok dramatikus játék kapcsolódik, ezek a néphagyományból számos elemet megőriztek.

A karácsony és az ajándékozás szokása lassan kapcsolódott egybe.

A német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok komoly szerepet játszottak Magyarországon a karácsonyfa szokásának elterjesztésében.

A német "Weihnachtsbaum" szó tükörfordításaként megjelenő karácsonyfa szokása protestáns, evangélikus gyakorlatból ered a Rajna felső vidékéről.

Mára az ünnep egyik legfontosabb jelképe a karácsonyfa lett, mely azonban jóval ősibb szimbolikával bír, mint a keresztény ünnep maga.

A keresztény karácsony - mint Jézus születésének ünnepe - hosszú folyamat során alakult ki.

Elzász lenne az európai karácsonyi hagyományok szülőföldje?

A karácsony kialakulása hosszú és bonyolult folyamat volt, végső formájában az ünnep számos eltérő származású elemet olvasztott magába.

A karácsony az emberiség egyik legősibb ünnepköréből, a téli napforduló ünnepéből alakult ki.

Négy ahau, három kankin...

(A világvége dátuma állítólag a maja prófécia szerint, a mi időszámításunkra átszámítva kb. 2010 december 20-23 között; Breaking the Maya Code, 275.)

Sorozatunkban az eddigi és mai világvége-jóslatokkal foglalkozunk, utána pedig megpróbálunk választ találni a következő kérdésekre:

1. Fenyegethet-e bennünket valamilyen globális katasztrófa, más néven világvége?

2. Milyen alvilági bugyrokból acsarkodnak elő a pusztulás erői?

3. Mit tehetünk a katasztrófa elhárítására

Valami van a mélyben eltemetve;

Valami szólna, figyelmeztetne

Sietve,

És úgy nyomják el az évezredek,

Mint kútba esett papírszeletet

A víztömeg;

Nem látszik,

Nem hallatszik,

Nincs nyoma;

De ne higgyük, hogy nem is volt soha.

Volt-e, lehetett-e élet a Marson?

Ezzel a témával foglalkozik a most induló sorozat.

Közben érinti a Mars bolygóval kapcsolatos kultúrtörténeti furcsaságokat és mítoszokat is. A végén azt is megtudjuk, mit gondol a témáról jelenleg a tudomány.